‘tudomány’ cimkével ellátott bejegyzések
Irány a világűr
Még jóval azelőtt, hogy ezt a blogot elindítottam volna, gyakran megfordult a fejemben, hogy erről a témáról biztosan írnék. Baráti köreimben is vannak a témának hobbi szinten ‘komoly’ érdeklődői. Ezért elindítok ennek itt is egy vonalat.
A feltételezéseink szerint a végtelen tér, ami kis bolygónknak is helyet ad egy érdekes és izgalmas téma. Rengeteg kérdés, teória, kutatás fűződik köré. Már önmagában furcsa elképzelni a végtelent, hiszen minden ami közvetlen körül vesz minket térben és időben is véges.
Lehet, hogy mégsem végtelen? Tehát akkor van vége, igaz? No, de akkor mi a fene van “mögötte” / “utána”? 
Az egyre fejlődő technológia segítségével egyre messzebbre látunk el. Ez se ennyire egyszerű azért… Vegyük például a mindennapokat amikor egy szép csillagos éjszakán felnézünk az égre. Leállhatunk megszámolni a csillagokat, de megtudnánk-e mondani hány csillag van az égen?
Azért nem, mert aminek a még fényét látjuk már lehet, hogy csak fény és az adott égitest nem is létezik. Így, hogy már térben és időben is ‘problémák vannak’, nehezen megfoghatóvá teszi az egész tudományt, szerintem viszont annál is érdekesebb.
Nézzünk egy kicsit szét odakint. 
Aki rajongója a témának annak kötelező, akitől idegen a dolog az talán kedvet kaphat hozzá, ha megtekinti a következő két oldalt.
A Giga Galaxyzoom oldalon a fenti menüben a ‘Zoom in’ gombra javasolt kattintani egyet és már el is kezdhetünk sok irányba nézelődni a Tejúton. Látványos és képes hosszú időre magával ragadni.
A Google Sky már igen sok kategóriában ontja magából a látványosabbnál látványosabb dolgokat. Az alsó menüből elsőként egy főkategóriát választhatunk, majd azon belül további ‘végtelen’ nézni valót.
Ezen felül további érdekességek a témában, időtől függően ezen az oldalon, ebben a kategóriában.
A 4. dimenzió
Bár sokan kételkednek a 4. dimenzió létezésében vagy éppen az időt kezelik úgy mint negyedik dimenzió, matematikailag elég sok következtetést tehetünk.
Sorba rendezve a dimenziókat és az azokban előforduló ‘hasonló’ elemeket, szabályos matematikai sorozatokat kapunk. Ezen sorozatokban tovább lépve meghatározhatjuk, hogyan is nézne ki valami a 4. dimenzióban.
Lépkedjünk hát végig a dimenziókon egy klasszikus példán keresztül.
Pont: A hiedelmekkel ellentétben a pont nem 1, hanem 0 dimenziós, hiszen terjedelme nincsen. Ebből kifolyólag a határoló elemek száma is 0 db.
Szakasz: 1 dimenziós (mivel vastagsága nincsen), 2 db pont határolja.
Négyzet: 2 dimenziós, amit 4 db szakasz határol.
Kocka: 3 dimenziós, ezt 6 db négyzet határolja.
Megfigyelhetjük, hogy a határoló elemek száma mindig az egyel kisebb dimenziókból “származik”, továbbá a fentebb már említett sor, ami ez eseteben egy számtani sorozat: 0, 2, 4, 6. Tehát ebből egyértelműen az következik, hogy egy 4 dimenziós hiperkockát (tressaract) 8 db kocka határol.
Más adatokat is megtudhatunk hasonló módon.
Pont: 1 db pont, önmaga.
Szakasz: 2 db végpont.
Négyzet: 4 db sarok pont.
Kocka: 8 db sarok pont.
Megint egyértelmű sorozatot kapunk: 1, 2, 4, 8. Ez már egy mértani sorozat. Ebből kiderül, hogy a sorozatban következő hiperkockának pontosan 16 sarokpontja van.
Persze levezethető élekkel stb is, de ez akkor is csak elmélet marad. Ezen a szinten továbbra is érdekes mit is jelent a 4. dimenzió, nekünk itt a 3. dimenzióban.
Egy professzor példájával élve, képzeljünk egy 2 dimenziós lényt akár magunk előtt egy papíron. Számára egy négyzet egy teljesen zárt valami, de mi a 3. dimenzióból képesek vagyunk “átnyúlni” azon.
Kicsit több fantázia kell már elképzelni egy 4. dimenziós lényt, aki számára egy nekünk teljesen zárt kocka szintén “nyitva van”. Olvastam már róla, hogy bizonyos jelenségeket próbálnak is ilyen jellegű dimenzió kapcsolatokra visszavezetni.
Még hosszan írhatnék összefüggésekről, feltételezésekről és elméletekről, de a mostani bejegyzést zárom egy 4 dimenziós forgó hiperkocka, 3 dimenziós vetületével, mindezt a monitor 2 dimenziós síkjában.
(A Tsseractot határoló 8 db kocka valójában persze nem torzul.)